Az én történetem…
Szilvia vagyok, és válok – mondtam volna kb. 15 évvel ezelőtt egy „Névtelen válók” csoportban, ha akkor ismertem volna ilyen lehetőséget. Nekem ez akkor nem adatott meg.
Egyedül indultam el az úton, amelyen elgyászoltam a házasságomat, a család szentségének illúzióját, és mindazt a veszteséget, amely váratlanul és felkészületlenül ért.
Egyedül néztem szembe a miértekkel, a saját felelősségemmel és az elkövetett hibákkal.
Hálás vagyok, hogy ezen az úton nemcsak feldolgoztam a múltat, hanem folyamatosan erősödve új életet tudtam kezdeni.
Egyedülálló anyaként tudtam biztos hátteret teremteni a gyermekeimnek, miközben lépésről lépésre felépítettem egy minden ízében új, stabilabb és teljesebb életet.
Ma már tudom, hogy nem kell senkinek egyedül végigmenni ezen az úton. Van segítség, van támogató közösség – csak meg kell találni a lehetőséget.
Mert a válás nem a történeted vége – hanem az a pont, ahonnan te írod tovább, hogyan lesz belőle egy új kezdet.
Most te jössz – hogy a jövőd rólad szóljon!


Szakmai hitvallásom
Hiszem, hogy a segítői kapcsolat alapja a biztonság, a tisztelet és a hiteles jelenlét. Számomra a segítés nem "megjavítást" vagy problémamegoldást jelent, hanem kísérést: együtt haladást a klienssel azon az úton, ahol bizonytalanság, fájdalom vagy krízis jelenik meg.
Munkámban alapelv az egyéni autonómia tisztelete.
Hiszem, hogy mindenki a saját életének a szakértője, még akkor is, ha éppen nehéz helyzetben, beszűkült állapotban van.
Segítőként nem veszem át az irányítást, de felelősséget vállalok a szakmai keretekért, a határok kimondásáért és az őszinte visszajelzésekért.
Különösen fontos számomra az egyenrangú, ítélkezésmentes kapcsolódás és a tudatos határtartás. Nem megmentőként, hanem jelenlévő segítőként dolgozom, aki hisz a megosztott felelősségben és a támogató kapcsolati hálók erejében.
Úgy gondolom, a segítés alapvetően kapcsolat: közös munka, amelyben a változás a biztonságos jelenlétből és az együtt gondolkodásból születik.
Most te jössz – hogy a jövőd rólad szóljon!